Kedves Látogató! A honlapon a felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.
Kérdése van? (+36) 70-325-3001
Kosztolányi 1924-ben megjelent Pacsirta című regénye a századforduló Magyarországának - elsősorban a vidéki elmaradottságnak - kritikáját adja, de a parlagiság mellett a szecessziós (dekadens) modernség divatját is kipellengérezi. A kortársak mind egyetértettek abban, hogy az író a címszereplőt "legendásan csúf" húgáról mintázta. Kosztolányi erről egyik nyilatkozatában sem beszélt, de nem is tagadta, hogy egy általa ismert vénlány alakja adta az alapötletet. A regény másik fontos életrajzi...
Kosztolányi 1924-ben megjelent Pacsirta című regénye a századforduló Magyarországának - elsősorban a vidéki elmaradottságnak - kritikáját adja, de a parlagiság mellett a szecessziós (dekadens) modernség divatját is kipellengérezi. A kortársak mind egyetértettek abban, hogy az író a címszereplőt "legendásan csúf" húgáról mintázta. Kosztolányi erről egyik nyilatkozatában sem beszélt, de nem is tagadta, hogy egy általa ismert vénlány alakja adta az alapötletet.A regény másik fontos életrajzi vonatkozását a cselekmény helyszínéül szolgáló vidéki kisváros, Sárszeg és Szabadka azonosításának lehetősége adja. Kosztolányi több alkalommal is kifejtette véleményét szülővárosa viszonylagos elmaradottságáról. Sok helyütt azonban - különösen az első világháború, a forradalmak és a trianoni békeszerződés után - Szabadkát az elveszett értékek és a letűnt boldog gyermekkor jelképeként említi.
